2000. évi II. törvény

547

2000. évi II. törvény

A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálatáról

Preambulum

A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1; 1Pt 5,2–3). Olyan segítő szolgálat, amelynek alanya Jézus Krisztus és az ő egyháza, tárgya pedig a szenvedő embertárs (Lk 10,25–37; 16,19–31; Mt 25,31–46).

Kálvin János Isten igéjéből vette azt a tanítást, amely szerint az igaz egyháznak négy ismertetőjegye van: az ige tiszta hirdetése, a sákramentumok helyes kiszolgálása, a szeretetszolgálat és az egyházfegyelem gyakorlása. Az egyháznak tehát négy állandó tisztségviselője van: lelkész, tanító, diakónus és presbiter.

A II. Helvét Hitvallás is a szeretetszolgálatot az anyaszentegyház alapvető tevékenységének ismeri el.

A szeretetszolgálat Isten igéjének útmutatása alapján a mindenkor érvényes jogi keretek között végzi munkáját. A törvény szabályozza a Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálati tevékenységét – a szeretetszolgálat feladatait, területeit és irányítási rendszerét; a szeretetszolgálati munkások képzését és szolgálatba állítását; országos szeretetszolgálati központ létrehozását; a szeretetszolgálat pénzügyi forrásait, egyházi és állami támogatását; a szeretetszolgálat felekezetközi és nemzetközi kapcsolatrendszerét –, ezek működési rendjét és gazdálkodását.

Ezen bibliai és reformátori tanítások figyelembevételével alkotja meg a Magyarországi Református Egyház Zsinata Szeretetszolgálati törvényét az alábbiak szerint:

I. RÉSZ

A Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálatának kiemelt feladatai:

1. § (1) Betegek ápolása és gondozása.
(2) Fogyatékosok ápolása és gondozása.
(3) Magányosok, egyedül élők segítése.
(4) Hátrányos szociális helyzetben levők segítése.
(5) Társadalmi hátrányt szenvedők segítése.

A szeretetszolgálat területei

2. § (1) A szeretetszolgálati feladatokat az egyházközségekben, egyházmegyékben, egyházkerületekben, az országos egyház keretében és mindezek tulajdonában, fenntartásában, kezelésében levő intézményekben végzi.

(2) A szeretetszolgálati feladatok megvalósítására és támogatására alapítványok és közhasznú szervezetek is létrehozhatók. Szeretetszolgálat az egyházközségekben

3. § (1) A Magyarországi Református Egyház hitvallása szerint az egyház a gyülekezetekben él, ezért a szeretetszolgálat legfontosabb területe a gyülekezet. Minden gyülekezet feladata, hogy a maga környezetében a Krisztus testéhez tartozók között senki se szenvedjen szükséget (ApCsel 4,34). Ennek a feladatnak munkásai a gyülekezet megbízott vagy alkalmazott diakónusa vagy diakóniai munkásai, a gyülekezet tagjai, presbitériuma és vezetői.
(2) A presbitérium a szeretetszolgálat ellátására gondnokot és bizottságot választhat az egyháztagok közül.
(3) Azokban a gyülekezetekben, ahol szeretetszolgálati otthon működik vagy intézmény alapítására kerül sor, teljes munkaidőben foglalkoztatott diakónust kell szolgálatba állítani. Indokolt, hogy az egyházközség teljes vagy rész-munkaidőben vagy több egyházközség közös alkalmazásban diakónusokat munkaviszony keretében foglalkoztasson, akik a gyülekezetekben házigondozási feladatokat is elláthatnak.
(4) A szeretetszolgálati otthon vagy intézmény megalapításához a presbitérium határozata és az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása szükséges. Az ilyen otthon vagy intézmény az egyházközségen belül lehet önálló jogi személy is. Vezetőjét a presbitérium választja, és vele kapcsolatban a munkáltatói jogkört a presbitérium elnöksége gyakorolja. Az otthon szervezeti és működési szabályzata szerint önálló költségvetéssel működik, amelyet a presbitérium hagy jóvá.
(5) Szeretetszolgálati otthon vagy intézmény belső elszámolási egységként és nem önálló jogi személyként is működtethető.

Szeretetszolgálat az egyházmegyékben

4. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés diakóniai bizottságot választ a területén élő gyülekezetek szeretetszolgálati munkájának támogatására, koordinálására és ellenőrzésére.
(2) Az egyházmegye közgyűlési határozattal önállóan is létrehozhat egyházmegyei szeretetszolgálati intézményt, amelynek működéséről az egyházmegye saját költségvetésében gondoskodik. Az alapításhoz az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása szükséges. Az ilyen egyházmegyei intézmény lehet önálló jogi személy vagy belső elszámolású egység. Vezetőjét az egyházmegyei közgyűlés választja, és a munkáltatói jogkört az egyházmegye elnöksége gyakorolja. Az intézmény szervezeti és működési szabályzat szerint önálló költségvetéssel működik, amelyet az egyházmegyei közgyűlés hagy jóvá.

Szeretetszolgálat az egyházkerületekben

5. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés diakóniai bizottságot választ a területén működő gyülekezeti és egyházmegyei szeretetszolgálati intézmények működésének elvi irányítására és ellenőrzésére.
(2) Az egyházkerület közgyűlési határozattal önállóan is létrehozhat szeretetszolgálati intézményt, amelynek működéséről az egyházkerületi költségvetésben gondoskodik. Az ilyen intézmények alapításához a Zsinat jóváhagyása szükséges. Az ilyen egyházkerületi intézmény lehet önálló jogi személy vagy belső elszámolású egység. Vezetőjét az egyházkerületi közgyűlés választja, és a munkáltatói jogkört az egyházkerület elnöksége gyakorolja. Az intézmény szervezeti és működési szabályzat szerint önálló költségvetéssel működik, amelyet az egyházkerületi közgyűlés hagy jóvá. Szeretetszolgálat az országos egyház keretében
6. § (1) A Zsinat az országos egyház szeretetszolgálati feladatainak ellátásaira diakóniai bizottságot választ, amely elvi irányítást és ellenőrzést gyakorol a szeretetszolgálati munka egészére vonatkozóan. (2) A Zsinat határozattal országos szeretetszolgálati intézményeket alapíthat, amelyeket saját költségvetése keretében működtet. Az ilyen zsinati intézmény lehet önálló jogi személy vagy belső elszámolású egység. Vezetőjét a Zsinat Elnöksége nevezi ki, és felette a munkáltatói jogkört is gyakorolja. Az intézmény szervezeti és működési szabályzat szerint működik – önálló költségvetéssel, amelyet a Zsinati Tanács hagy jóvá.
7. § (1) A zsinati intézmények szervezeti, személyi és gazdasági feladatainak koordinálására és érdekképviseletére a Zsinati Iroda Szeretetszolgálati Osztálya illetékes, amely a gyakorlati feladatok operatív irányítását és felügyeletét végzi. Az egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi intézmények számára ez elvi jellegű.
(2) Az Országos Szeretetszolgálati Központ szakmai információkat szolgáltat, továbbképzéseket és konferenciákat szervez, koncepciókat és fejlesztési javaslatokat dolgoz ki.
(3) A Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának diakóniai szekciója a szeretetszolgálat tudományos és elméleti kérdéseit dolgozza fel és publikálja.

II. RÉSZ A szeretetszolgálat munkásainak képzése és szolgálatba állítása

8. § (1) A Magyarországi Református Egyházban a szeretetszolgálati feladatokat elhívott és odaszánt egyháztagok látják el. Diakónus az az egyháztag, aki belső elhívás alapján és megfelelő képzettség megszerzésével, az egyház törvényes felhatalmazása (felszentelés) alapján rész- vagy teljes munkaidőben végzi a szeretetszolgálati munkát.

(2) A Magyarországi Református Egyház középfokú és felsőfokú diakónusképzést szervez. Az oklevél megszerzését diakónusi fogadalomtétel, majd az egyházi intézményekben vagy a diakóniai szolgálatra alkalmazó gyülekezetekben végzett hároméves gyakorlati munka követi. Ezek után kérheti a jelölt diakónussá történő felszentelését. Ezt a kérelmet a felügyelő gyülekezet vagy intézet vezetője vagy a felszentelt diakónustársak ajánlása alapján, szolgálati úton kell az illetékes egyházkerületi közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés dönt a felszentelésre bocsátásról. A felszentelt diakónust szolgálati helyén ünnepi istentisztelet keretében iktatják be.
(3) A fogadalmat tett és felszentelt diakónus hitbeli és erkölcsi magatartását illetően az egyházi törvények, munkajogi szempontból a Munka Törvénykönyve hatálya alatt áll.
9. § (1) Diakóniai munkát végző, fel nem szenteltekkel szemben a hitbeli és erkölcsi követelmények munkaszerződésben érvényesítendők.
(2) A diakónusképzés, alkalmazás és foglalkoztatás további kérdéseit szabályrendeletben kell rendezni. (3) A diakóniai munkások szakmai, érdekvédelmi szervezetet hozhatnak létre.

III. RÉSZ Országos szeretetszolgálati központ

10. § (1) A Zsinat a szeretetszolgálat elvi és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos teendők szervezésére és vezetésére, valamint a szolgálatban állók közösségé formálásának és nyugállományban levő diakónusok elhelyezésének és közösségé formálásának biztosítására Református Szeretetszolgálati Központot létesít. (2) A Szeretetszolgálati Központ a szeretetszolgálat aktuális kérdéseit felméri, értékeli, és javaslatokat készít a Zsinat Diakóniai Bizottsága számára.
(3) A szeretetszolgálati intézményekben dolgozó diakónusok és alkalmazottak számára szakmai továbbképző tanfolyamokat és hiterősítő konferenciákat szervez.
(4) A Központ felügyeletét a Zsinat Diakóniai Bizottsága látja el.

IV. RÉSZ

A szeretetszolgálati munka pénzügyi forrásai

11. § (1) a Magyarországi Református Egyház gyülekezeteinek és egyháztagjainak természetbeni és pénzbeli adományai;
(2) külföldi testvéregyházak gyülekezeteinek és gyülekezeti tagjainak természetbeni és pénzbeli adományai;
(3) az állami költségvetési törvényben az adott esztendőre előirányzott normatív támogatások;
(4) a szociális intézményekben ellátott gondozottak személyi térítési díja a hatályos jogszabályok által meghatározott módon;
(5) az egyházi költségvetésben biztosított hozzájárulás;
(6) egyéb adományok, támogatások és juttatások.

V. RÉSZ

A szeretetszolgálat kapcsolatai

12. § (1) A Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálata rendszeres kapcsolatot tart fenn a többi keresztyén egyház hasonló szervezeteivel és velük együttműködésre törekszik.
(2) A Magyarországi Református Egyház szeretetintézményei kétoldalú partnerkapcsolatot tarthatnak fenn hazai és külföldi testvéregyházak gyülekezeteivel és intézményeivel, valamint hasonló tevékenységet folytató civil szervezetekkel.

VI. RÉSZ

Hatályba léptető rendelkezés

13. § E törvény 2001. január 1-jével lép hatályba.
Megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt XI. Zsinatának 10. ülésszaka.

Kelt Budapesten, 2000. november 29-én.

MEGOSZTÁS