Confessio Vitium

299

Confessio Vitium

Krisztus a jövő, fogyatékos testvéreinkkel együtt követjük Őt

A fogyatékos emberek befogadásáról a Magyarországi Református Egyházban

Minden ember Isten képmására lett teremtve. („Megteremtette Isten az embert a maga képmására…” (1Móz 1,2)

És Isten látta, hogy teremtése igen jó. („És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó…” 1 Móz 1,31)

Minden ember, akár fogyatékossággal él, akár nem, elszakadt Istentől és bűnös. („Mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének.” Rm 3,23)  Isten előtt mindenki fogyatékos. mindnyájunknak vannak fogyatékosságai: ajkunk néma megszólítani a szenvedő felebarátot, fülünk süket meghallani a felebarát panaszát, szemünk vak meglátni a nyomorult szenvedését. Minden fogyatékos ember a magunk fogyatékaira és Isten kegyelmére utaltságunkra emlékeztet.

De egyúttal minden embert, akár fogyatékossággal él, akár nem, szeret Isten, és terve van az életével, hogy az Ő szent neve dicsőségére éljünk és egyszülött Fiát kiábrázoljuk életünkkel. („Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” Jn 10,10)

A terv megvalósulásért minden ember helyett, akár fogyatékossággal él, akár nem, meghalt Jézus Krisztus. („Isten azonban abban mutatta meg rajtunk szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk.” Rm 5,8)

Minden embernek vannak, akár fogyatékosság él, akár nem, lelki ajándékai és természetes képességei, mellyel Istent dicsőítik és szolgálhatnak („Mert ahogy egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai. Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is…” Rm 12,4-6)

Isten akarata, hogy a gyülekezet közösségébe befogadjuk fogyatékossággal élő testvéreinket. („Mert jövevény voltam, és befogadtatok.” (Mt 25,35) És így alkosson minden ember, akár fogyatékossággal él, akár nem, egy testet: Krisztus testét. („Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai.” 1Kor 12,27)

Minden embert, akár fogyatékossággal él, akár nem, tanítvánnyá kell tenni. („Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.” Mt 28,19)

Nincs külön útja a keskeny úton a fogyatékos embereknek és a nem-fogyatékos embereknek. Egy szívet és egy utat adott nekünk a mi mennyei Atyánk. („Egy szívet és egy utat adok nekik…” Jer 32,39)

„Egy gyülekezet sem lehet meg fogyatékosok nélkül, ahol a fogyatékosok hiányoznak a gyülekezetből, ott a gyülekezet fogyatékos.” Juhász Zsófia, református lelkész, diakónus

 

MEGOSZTÁS