Bemutatkozunk

A Szeretetszolgálati Iroda célja az egyház gyülekezeteiben, közösségeiben és intézményeiben folyó szeretetszolgálati munka segítése, fejlesztése, a munkatársak szolgálatának támogatása.

Dani László
gyülekezeti diakóniai referens

1146 Budapest, Hungária krt. 200.
Tel./fax: 1/460-0747 ; Mobil 30 418 4878
E-mail: gyulekezeti @ diakonia.hu ; dani.laszlo @ reformatus.hu

Szeretetszolgálati Iroda

Vezető: Beszterczey András
Cím: 1146 Budapest, Hungária krt. 200.
Telefon: (+36 1) 460-0747
Fax: (+36 1) 460-0748
E-mail:Honlap: szeretetszolgalat@reformatus.hu
http://szeretetszolgalat.reformatus.hu/
www.szolgalatfejlesztes.hu 

Feladatköre:
A Zsinat, a Zsinati Tanács, a Zsinat Elnöksége a szeretetszolgálat körébe tartozó döntéseinek adminisztratív előkészítése és végrehajtása. Az MRE-től átruházott hatáskörben, mint önálló jogi személy ellátja az országos szeretetszolgálati intézmények fenntartásával járó igazgatási, valamint a diakónia országos szolgálatával kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében különösen: biztosítja az intézmények működésének anyagi, személyi, tárgyi feltételeit.

 

Gyülekezeti diakónia segítése

A Szeretetszolgálati Iroda elsőrendű feladata alapvetően gyülekezeteink szeretetszolgálati munkálkodásának segítése, támogatása.
A gyülekezeti diakónia munkaág célja:
  • a gyülekezetekben folyó diakóniai munka feltérképezése
  • az egyházkerületi és egyházmegyei diakóniai előadók országos értekezleteinek megszervezése, közös munkaterv kidolgozása
  • a már meglévő és jól működő gyülekezeti diakóniai modellek felkutatása, bemutatása, szakmai és lelki segítése, bátorítása
  • a már meglévő képzési intézményekkel együttműködve, az általuk kínált, vagy új lehetőségek kidolgozása a speciálisan gyülekezeti, önkéntes és hivatásos módon szolgálatot teljesítők alkalmi és folyamatos képzésére, szakmai továbbfejlesztésére
  • kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás a református egyházmegyék és egyházkerületek diakóniai előadóival és bizottságaival, valamint az együttműködés elősegítése és támogatása
  • diakóniai örökségünk tudományos módszerekkel történő feldolgozására, és publikálására való ösztönzés
  • diakóniai múzeum és diakóniai könyvtár megalapítása
  • diakóniai stratégiai tervezés támogatása az egyes gyülekezetekben

1. Országos Diakóniai Értekezlet

Az értekezlet önálló munkatervet dolgoz ki a lehetőségeket és szükségeket figyelembe véve. Fő célja: az egyházmegyei diakóniai hálózat működésének erősítése.

Az egyházi diakóniai-szociális ellátóhálózat kiépítése a Református Egyházmegyékben, a helyi igényeknek megfelelő szociális ellátó, segítőintézmények kialakításának támogatása az egyházmegye gyülekezeteiben, a rászorult családok és egyedülállók folyamatos felkutatása, nyilvántartása, szociális ügyintézés, lelki és anyagi segítségnyújtás.
Önkéntes vagy fizetett, laikus és képesített szeretetmunkások, diakónusok képzése, szakmai találkozókon, konferenciákon való részvétel elősegítése.
Együttműködés belföldi, külföldi, egyházi, civil, gazdasági és állami szervezetekkel.

2. Országos Diakónus Találkozó

Gyülekezetekben és intézményekben dolgozó diakónusokat is hívunk közös gondolkozásra, műhelymunkára. Levelező fórum és a honlap segítségével tartjuk a kapcsolatot és biztosítjuk az információáramlást a diakónusok között is a Kárpát-medencében.
Az értekezleteken és találkozókon foglalkozunk a gyülekezeti diakónia helyzetével, a diakóniai előadói munka sztenderdizációjával, a gyülekezeti diakónia feltérképezésére irányuló kutatással, a Magyar Református Szeretetszolgálat kezdeményezéseivel, a határon túli magyar református diakónia helyzetével, és más aktuális kérdésekkel.

3. Gyülekezeti diakóniai kommunikáció

Honlapok: www.diakonia.huwww.diakonia.lap.hu,
Református Szeretetszolgálat Diakóniai folyóirat: 

4. Telepítő csomagok (idősek klubja, házi segítségnyújtás, étkeztetés, családi napközi…)

A telepítő-csomagokkal segítséget nyújtunk a gyülekezetek számára annak feltérképezésében, hogy a gyülekezet diakóniai munkájához hogyan kapcsolható szociális szolgáltatás. Amennyiben a gyülekezet áttekint olyan kérdéseket, hogy miképpen lehet a gyülekezet diakóniai munkájába illeszteni ezt a szolgálatot és hogy vannak-e idősek a gyülekezetben, a gyülekezet látókörében, akik számára ez a szolgálat segítséget jelenthet, valamint hogy megvannak-e a feltételek, vannak-e önkéntesek erre a szolgálatra, a feltételek biztosításában a gyülekezet tagjai tudnak-e segítséget biztosítani munkával, adománnyal, ki lesz a lelki vezetője a szolgálatnak, ki végzi az adminisztrációt, akkor a telepítő csomag segítségével a már elhatározott célt könnyen megvalósíthatja, hiszen a bonyolult adminisztrációban, engedélyezési eljárásban biztos segítséget nyújt.
A telepítőcsomag ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a szolgálat indításáról való döntést minden esetben Atyánktól kell kérni, és a szociális szolgáltatási szempontok soha nem torzíthatják el a diakóniai látást.
Dani László
gyülekezeti diakóniai referens
E-mail: dani.laszlo@reformatus.hu
Mobil: 36 30 418 4878

Diakóniai nap tervezése a gyülekezetben

  • Imádsággal kísért folyamatban gondoljuk át a diakóniai nap témáját, időpontját és,- helyét.
  • Nem feltétlenül templomban, gyülekezeti teremben vagy iskolában kell tartanunk diakóniai napot.
  • Ha van rá mód, érdemes kilépni a gyülekezet falai közül olyan minősített helyszínekre, ahol kézzelfoghatóan jelenhetnek meg a szeretetszolgálat gyakorlásának formái.
  • Legjobb hely lehet a gyülekezet fenntartásában vagy területén működő szeretetotthon vagy szolgálati hely.
  • Ha nincs rá mód, akkor érdemes azon elgondolkodni, miként lehet az elszigetelődött, magára maradt, kiszolgáltatott személyeket behozni a gyülekezet közösségébe, hogy részesei legyenek a programon átélhető szeretetközösségnek. (Pl.: otthonukban fogyatékkal élő személyek, idősek, szállításáról, gyermekfelügyeletről való gondoskodás.)
  • A témaválasztáshoz a helyi kihívások, feladatok, problémák vagy sikerek jó támpontot adhatnak. Lehet ezt egy hálaadó ünnepi alkalommal egybekötni, egy jubileumi évfordulóval, jeles napokkal.(Pl.: szeretetszolgálat vasárnapja, diakónusok vasárnapja, lepramisszió vasárnapja, reformáció… stb.)
  • Válasszunk egy bibliai idézetet a programhoz, amit a meghívókra is ráírunk.
  • A témától függően keressünk előadót és valamilyen aktivizáló feladatot.
  • Legjobb, ha a helyszín, az alkalom és a feladat harmónikusan egybeilleszkedik.
  • A program összeállításában, témaválasztásában és a diakóniai nap megszervezésében mindig többen vegyenek részt a gyülekezetből. Legyenek azután szétosztva a szerepek, feladatok és felelősség, de mindig legyen egy fő felelős, akit a lelkipásztor és a gyülekezet megbíz a diakóniai nap megszervezésével.
  • Ha működnek kiscsoportok/rétegcsoportok a gyülekezetben, gondoljuk végig, hogyan lehet megszólítani, bevonni őket a diakóniai nap programjába.
  • Hatékonyan lehet összekötni pl. az idősek és a fiatalok csoportját, ha úgy tervezzük meg a programot, melyben mind a két csoport megtalálja feladatát, helyét és a megbecsülést.
  • Ha nincs rá mód, akkor érdemes azon elgondolkodni, miként lehet az elszigetelődött, magára maradt, kiszolgáltatott személyeket behozni a gyülekezet közösségébe, hogy részesei legyenek a programon átélhető szeretetközösségnek. (Pl.: otthonukban fogyatékkal élő személyek, idősek, szállításáról, gyermekfelügyeletről való gondoskodás.)
  • Teljesebbé teheti az alkalmat a szeretetvendégség közös előkészítése, kulturális, zenés műsor, vagy játékos vetélkedő beépítése, de nem szabad, hogy ez váljon hangsúlyossá.
  • Fontos, hogy a gyülekezet imádságban kísérje a program  tervezését, előkészítését, megvalósítását és utóéletét.
  • A program szervezőinek és vezetőinek érdemes utólag egy értékeléssel és hálaadással lezárni a diakóniai napot. (A meghívott előadó reflexióját beépítve.)
  • Gondoljunk a program megvalósításához szükséges technikai feltételekre, eszközökre és várható költségekre.
  • Gondoljuk át, hogy milyen “csatornákon” keresztül hívunk meg embereket a programunkra. (Igehirdetés utáni hirdetések, gyülekezeti faliújság, lap,szórólap, személyes meghívások, telefon, e-mail, postai levél…)

DIAKÓNIA – SZERETETSZOLGÁLAT

Bevezetés: A diakónia nem egy intézményt, programot, vagy feladatot, hanem sokkal inkább egy élő kapcsolatot jelent a feltámadott Krisztussal. Ebből a személyes kapcsolatból fakad az a krisztusi lelkület, (hozzáállás, viszonyulás, atmoszféra), amely áldozatvállalás, lemondás, hűség és engedelmesség formájában jelenik meg a keresztyén ember életében.

A diakóniában aktívan résztvevő ember önmagán mindig túlmutat, mégpedig mindig Krisztusra mutat, aki Lelkével bevon a diakónia végzésébe, ezáltal megnyitja lelki szemeinket, megérinti szívünket, megindítja lábainkat, cselekvésre készteti kezeinket, erősíti hitünket, kapcsolatot és egységet teremt emberek közt és önmagával.

A diakónia lélekmentő szolgálatában sokszor úgy tűnik, hogy a test kerül előtérbe, az emberi nyomorúságok, szenvedések, nélkülözések és kirekesztések észrevételével, a közösségvállalás lelkületével és cselekedeteivel. A segítségnyújtás számba vehetetlen gazdagságát megtapasztaló ember elsőként a fizikai, illetve testi bajok enyhülését tapasztalja, azután van lehetőség az örökkévaló ajándékok elfogadására.

A személyes diakónián túl a közösség diakóniája is Krisztust ábrázolja ki, Isten Országát hozza közelebb és érzékelteti az emberekkel. Közösséget teremt a Szentlélek erejével és békéjével.

A diakónia hídépítés az ember és Isten között. Olyan közvetítő médium, melyen Isten szuverén módon ajándékoz meg önmagával, gyógyító, szabadító erejével, szeretetével és kegyelmével.

További források: Gondolatok a diakónia megértéséhez: 1. A diakónia bibliai értelméről 2. Mi nem diakónia (Részletek Majoros Katalin és Sártory Gabriella: KRISZTUS SZOLGÁLATA című könyvéből.)

Az egyház diakónia nélkül nem egyház. A gyülekezeteknek diakóniai közösséggé kell érniük, ami egy hosszabb folyamat.

Ehhez új lelkészi szerepfelfogásra, diakóniai és missziói látásra, hűséges és engedelmes gyülekezeti tagokra, szolgálatvállaló önkéntesekre van szükség.

Az új lelkészi szerepben az eddigiek mellett hangsúlyt kap a vezetés, monitorozás, bátorítás, felkészítés, felhatalmazás, kiküldés, meghallgatás, áldás szolgálata.

kegyelmi ajándékok felfedeztetése és a gyülekezet építésére való bekapcsolása.

A tanításban újra helyére kell kerülnie a diakóniának és az arra való érzékenységnek.

A lelkipásztoroknak fontos feladata a diakónia iránti érdeklődés felkeltése, amit a különféle szolgálatokba való aktív bekapcsolódásnak és a személyes elköteleződésnek kell követnie.

Isten a diakóniai szolgálatokon keresztül alkalmakat készít a nekünk szánt áldások megtapasztalására és elnyerésére, hitünk megerősítésére.

Az általa előre elkészített jó cselekedeteket nem takarhatjuk el magunk és mások elől következmények nélkül. Felelősek vagyunk és tartozunk egymásnak az Isten szeretetének továbbadásával.

Ezért a legfontosabb feladatunk a fizikai, szellemi és lelki akadálymentesítés az egyházban a különféle igei alkalmainkon, bátorító lelkigondozói attitűdünkön, felkészítő képzéseinken keresztül és a közös szolgálat során.

Közösen kell keresni Isten akaratát, imádságban elkérni vezetését és magunkat teljesen rábízni gondviselő, újjáteremtő erejére.

Ezekkel a bevezető gondolatokkal készülünk a most induló új zsinati ciklus hat esztendejére, hálásan visszatekintve szolgálatunkban és életünkben eddig megtapasztalt áldásokra, isteni kegyelemre és megtartatásra.

Továbbra is érvényesek és aktuálisak az eddig megfogalmazott célkitűzéseink és feladataink, melyek megvalósításához együttműködő testvéri kapcsolatokon, aktív gyülekezeti önkéntesek bevonásán és a szolgálatban való megerősítésén keresztül vezet az út.

A Szeretetszolgálati Iroda továbbra is keresi annak útját,
miként segíthet a gyülekezeteknek a diakóniai látás,
lelkület és cselekvés megerősítésében.

A gyülekezetekben kiindulásképpen javasoljuk a következő pontok közös átgondolását és megbeszélését. Fontos, hogy csapatban, meglévő vagy leendő munkatársi közösségben gondolkodjunk. A résztvevők megoszthassák kérdéseiket, elhívási élményüket, motivációikat, eddigi tapasztalataikat.

1.) A gyülekezeti diakóniát spontán módon és szervezetten, dokumentálva is végezni kell minden gyülekezetben. A kettő nem zárja ki egymást. Úgy látjuk, hogy a gyülekezet felelősséggel tartozik a területén élő minden lehetséges “felebarát” irányába Krisztus evangéliumát nem csak szavakban hirdetni, hanem tettekben is megmutatni.

Dr. Boross Géza: A diakónia adminisztrácója.

2.) Minden szolgálat előfeltétele, hogy imádságban Isten akaratát keressük és csak azután fogjunk munkához. A lelki, illetve spirituális háttér nélkül nem lehet sem diakóniát sem missziót végezni, illetve egyházat építeni.

3.) Ennek érdekében fontos a gyülekezetekben diakóniai “térképet” készíteni, melyben felmérik a gyülekezet területén élők szükségeit, problémáit, valamiféle kimutatást készítve az idősek, egyedül élők, betegek, nagycsaládosok, krízisbe került családok, stb. … életéről. Fontos a segítségre szoruló emberek és csoportok meghatározása, beazonosítása.  Ez a diakóniai jelzőrendszer kiépítésének és megerősítésének kezdete és feltétele. A későbbiekben a szolgálatot segítő adatbázis bizalmasan kezelendő információival nagy segítséget jelent a szolgálattevők munkájához.

http://kerdoiv.diakonia.hu

4.) Látásunk szerint a gyülekezeti tagok és a gyülekezetek érdekeinek képviseletére, a gyülekezeti tagok istentiszteleti alkalmakon kívüli, önkéntes szolgálatok segítésére a gyülekezetekben diakóniai szolgáló közösségek működnek. Ha még nem, akkor azokat az aktív és többre vágyó gyülekezeti tagokat bátorítjuk, hogy imaközösséggel kezdjék a szolgáló csoportok beindulását.

A diakóniai csoportok szolgálatát a gyülekezet vezetői irányítják, munkáját a lelkipásztor/presbitérium által megbízott diakónus segítheti.

Olyan gyülekezeteket szeretnénk, ahol az együttműködés és a testvéri összetartozás a domináns, ahová a lelkipásztor, gyülekezeti tagok és gyülekezeti munkatársak is jókedvvel lépnek be, örömmel és szívesen szolgálnak együtt.

Feladatok, célkitűzések:

5.) Minden gyülekezet készítsen diakóniai munkatervet, mely összeállításakor figyelembe kell venni a gyülekezet missziói munkatervét, a gyülekezet éves költségvetését, a már működő szolgálatokat, intézményeket, a helyi szükségleteket, igényeket és a gyülekezet és tagjai elhívását, karizmáit és teherbíró képességét. A missziói és diakóniai szolgálatok közös spirituális alapja és forrása a gyülekezetben működő imaközösség, közös bibliaórák és lelki alkalmak.

Nem hagyható figyelmen kívül a fokozatos egyházi testületek missziói és diakóniai stratégiája, keretfeltételei és az MRE Szeretetszolgálati törvénye.

Szeretetszolgálati Iroda Gyülekezeti Diakóniai és egyéb munkaágak képviselőivel való kapcsolattartás és együttműködés olyan háttértámogatást jelent, amellyel érdemes minden gyülekezetnek élni és használni azt.

Alapvető feladataink:

7.) A hitre jutott gyülekezeti tagok felkészítése a szolgálatra:

Személyes példamutatás (szolgáló munkatárs csak az lehet, aki elfogadja a gyülekezet által meghatározott elvi és gyakorlati feltételeket a szolgálatba állásra).
Részt vett a gyülekezet által indított vagy elfogadott felkészítésben, képzésben.
Cselekvő szolgálatán túl bizonyságtételével másokat is Krisztushoz tud és akar vezetni.

(REDIFI képzései, Gyülekezeti diakóniai képzések)

8.) A gyülekezeti önkéntesek a www.diakonia.hu honlapról rendszeres tájékoztatást kapnak az országos szeretetszolgálati ügyekről. Gyülekezeteik felé képviselik az országos felhívásokat, híreket. Saját gyülekezeten belül szervezik és segítik a diakóniai szolgálatokat. Diakóniai jelzőrendszert építenek a szolgálatok minőségének javítására. Diakóniai faliújságot és imadobozt helyeznek ki a gyülekezeti teremben, illetve a templomban. A lelkipásztor munkáját segítik a gyülekezet szeretetszolgálatának szervezésében és végzésében.

9.) A református gyülekezeteknek befogadó közösséggé kell lenniük egymás iránt és a kívülálló érdeklődők és szükséget szenvedők irányába. Ezért ösztönözzük a gyülekezetekben a szolgáló csoportok indítását, megerősítését.

10.) Gyülekezeti diakóniai műhelyek létrehozását javasoljuk a kerületekben és egyházmegyékben. A műhelyek többek közt jól használható unkatervet, szakmai anyagokat, elemzéseket és módszertani segédanyagokat készíthetnek az adott területen élő gyülekezetek számára. Eredményeiket megoszthatják egymással és országosan a www.diakonia.hu oldalon keresztül is. (Pl.: Jól működő gyakorlatok, modellek, új szolgálati ágak indításának tapasztalatai, stb…)

– Az akadálymentes műhely munkájában való aktív részvétel, a gyülekezetek tájékoztatása a műhelymunkáról.

– Az Intézményi lelkészi műhelyben aktív részvétel, a műhelymunkáról beszámolók megjelentetése a www.diakonia.hu honlapon.

– Diakóniai ESTEK/Önképző szervezése alkalmi, illetve havi rendszerességgel.

11.) Diakóniai előadók országos értekezletei is diakóniai műhelyként működik. Évente háromszor hívjuk össze az egyházmegyék és kerületek diakóniai előadóit országos szinten műhelymunkára.

12.) Rendszeres és alkalmi Diakóniai programok szervezése, gyülekezetek figyelmébe ajánlása:

– Közös szakmai és lelki élményeket, biztosító rendezvényeket szervezünk és támogatunk, melyekkel segítjük a gyülekezeti tagok beilleszkedését a gyülekezeti csoportokba.

– Az egyházi év ünnepköréhez tartozó alkalmak diakóniai szempontú áttekintése, és a februári szeretetszolgálati vasárnap, valamint a júliusi diakónusok vasárnapja megtartása.

– Szeretethíd programjai, az MRSZ kampányai, a helyi gyülekezetek diakóniai programjain való aktív részvétel, annak figyelemmel kísérése, támogatása.

– Református diakóniai múltunk feltárása, megörökítése, erre való ösztönzés. Kiadványok, könyvek megjelentetése, emlékkonferenciák szervezése és ilyen alkalmak támogatása.

– Diakóniai napok szervezését egyházmegyénként az előadókkal és esperesekkel együttműködve ösztönözzük és segítjük. (Diakóniai napok szervezését ajánljuk egyházmegyénként, vagy 3-4 egyházmegye összefogásával egy térségben.)

– Kárpát-medencei Missziói és Diakóniai Vezetői Konferencia szervezése

– Diakóniai kalendárium készítése

– Diakóniai esték programsorozat tartása

– stb…

13.) KOMMUNIKÁCIÓ
Segítjük a lelkipásztorok
, rajtuk keresztül a gyülekezetek missziói és diakóniai szolgálatát.
Ennek egyik eszköze az internet:

Gyülekezeti diakónia honlapja: www.diakonia.hu

Diakóniai tematikus gyűjtőlap: www.diakonia.lap.hu

Református Szeretetszolgálat honlapja: http://szeretetszolgalat.reformatus.hu

www.szolgalatfejlesztes.hu 

MRSZ honlapja: www.jobadni.hu

Szeretethíd honlapja: www.szeretethid.hu

– Havi rendszerességgel küldjük ki levelező listáinkon a Gyülekezeti Diakónia Hírlevelét

– Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díj 2014. konferencián videó felvételek készítése a www.diakonia.huhonlapra

14.) Nemzetközi kapcsolatok

– Eurodiaconia – Az Eurodiaconia éves közgyűlésén és konferencián való részvétel (Prága, június 11–13.), nemzetközi kapcsolatok ápolása.

Interdiac – Az Interdiac (Nemzetközi Diakóniai Akadémia) magyar munkacsoport részére megbeszélések szervezése, tájékoztatás és kapcsolattartás azInterdiac aktuális ügyeiről.

15.) Spirituális és szakmai segítségnyújtás egyik információs eszköze a www.diakonia.hu és a www.diakonia.lap.hu honlapok fenntartása.

 

Dani László

gyülekezeti diakóniai referens

Gyülekezeti Diakónia Ciklusterv
Célok és feladatok
2009-2015-ös zsinati ciklusra.


Diaconal Office of the Hungarian Reformed Church
1146 Budapest, Hungária krt. 200./A
(+36) 30/418-4878 (+36) 1/460-0747; Fax: (+36) 1/460-0748;

dani.laszlo @ reformatus.hu

www.diakonia.hu

•         The Diaconal Office of the Hungarian Reformed Church is responsible for the management of the 41 diaconal institutions run by the Synod.

•         Our Office also functions as an advisory body for all the 257 diaconal institutions of the Hungarian Reformed Church, enhances their diaconal services and represents their interests in the social sphere on a wider level.

Our first priority:

–         To promote the diaconic missions of the local congregations

–         To gain a common diaconic vision in the church for various ministry

–         Offering counselling and information

–         Collecting „best practise” models for various field of diaconia

–         To organise diaconic conferences and workshops – Capacity building

–         To offer education opportunities

•         Our centre of social care methodology exercises professional supervision over the diaconal institutions and it organizes conferences and trainings.

•         We actively cooperate with
– the Teacher Training College of the Reformed Church (it qualifies social workers, B.A., and deacons, B.A.).
– the Sylvester and Lévay Secondary Schools that  have diaconal courses.
– Gyökössy Endre Counselling and Supervisor Institute
– Theological Seminary in Debrecen

•         We provide probational statuses for students in our diaconal institutions.

•         We operate workshops in various fields of diaconia.

Social work and diakonia in Hungary (2010)


The situation was not very complicated in our country before 1989:

* We have to say that social work as such did not exist, because the existence of social problems in the socialist society was denied (it did not fit into the socialist ideology – although reality was not as simple as that: social security was ensured, e.g. there was no unemployment, etc.)

* Although spirituality was also denied, the Communist Regime let 13 institutions of the Hungarian Reformed Church continue their work as non-church social caring institutions run by the Synod of the Church. Within the congregations a very moderate diaconal activity was carried out by volunteers.

After the political change in 1989 a new social supply system emerged. The state has to provide basic social services wihtin the territory of each self-government, established and run by the self-government, and all-encompassing social services within each larger region.

After the political change in 1989 social care beacame all-encompassing partly because of ideological reasons and partly because of social problems. Unfortunately, this all-inclusivennes started to recede lately, but at the same time civil and church (Reformed, Roman Catholic Caritas) organisations had the possibility to take part in helping.

The state provides financing calculated on a normative basis, which does not suffice for all the expenses of these services.

Reformed Adult Education in Hungary

INTRODUCTION The Reformation in Hungary and the development of the Reformed church organisation

Hungarian Reformed Church Child Protection Service – Foster Parent Network

The Mission for Rescuing Troubled Youth

Reformed Mission Centre – 2007

About the Refugee Mission of the Reformed Church in Hungary

A szeretetszolgálati munka segítése az egyházban

Mint ahogyan azt az MRE Szeretetszolgálatról szóló törvényének preambuluma is kifejti, a szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1; 1Pt 5,2–3). Olyan segítő szolgálat, amelynek alanya Jézus Krisztus és az ő egyháza, tárgya pedig a szenvedő embertárs (Lk 10,25–37; 16,19–31; Mt 25,31–46).

Kálvin János Isten igéjéből vette azt a tanítást, amely szerint az igaz egyháznak négy ismertetőjegye van: az ige tiszta hirdetése, a sákramentumok helyes kiszolgálása, a szeretetszolgálat és az egyházfegyelem gyakorlása. Az egyháznak tehát négy állandó tisztségviselője van: lelkész, tanító, diakónus és presbiter.

A II. Helvét Hitvallás is a szeretetszolgálatot az anyaszentegyház alapvető tevékenységének ismeri el.

A szeretetszolgálat Isten igéjének útmutatása alapján a mindenkor érvényes jogi keretek között végzi munkáját. A törvény szabályozza a Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálati tevékenységét – a szeretetszolgálat feladatait, területeit és irányítási rendszerét; a szeretetszolgálati munkások képzését és szolgálatba állítását; országos szeretetszolgálati központ létrehozását; a szeretetszolgálat pénzügyi forrásait, egyházi és állami támogatását; a szeretetszolgálat felekezetközi és nemzetközi kapcsolatrendszerét –, ezek működési rendjét és gazdálkodását.

Célok:

  • A gyülekezetek és a diakóniai szolgálatok munkájának segítése
  • Egységes egyház (tudások összekapcsolása)
  • A diakóniai missziói erejére ébresztés
  • Református identitás erősítése
  • Társadalmi felelősségvállalás felmutatása – élő, cselekvő egyház


Ennek főbb eszközei:

  • Gyülekezeti diakónia fejlesztése
  • Intézményes diakónia segítése
  • Pályázati-közbeszerzési segítségnyújtás
  • Segélyszervezet működtetése
  • Párbeszéd a társadalommal, a kormányzattal

Elérhetőségek

Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodája
1146 Budapest, Hungária krt. 200.
Tel./fax: 1/460-0747
E-mail: szeretetszolgalat@zsinatiiroda.hu
Irodavezető: Czibere Károly

Magyarországi Református Egyház

A XVI. században, az európai reformációval egyidejűleg a reformáció helvét (svájci) irányzata, különösen Kálvin tanítása gyorsan terjedt a Kárpát-medencében. Az 1567-es Debreceni Zsinattól számoljuk a magyar református egyház létét, amikor elfogadták a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást. Az első világháborút követően, a trianoni békediktátum nyomán a Magyarországi Református Egyház tagjainak jelentős része az ország határain kívülre került. Az egész világon ma több millió magyar reformátust tartunk nyilván. Ebből mintegy másfél millióan élnek Magyarországon, közel egymillióan pedig a különböző szomszédos országokban. A környező országokban és a világon szétszórtan élő magyar reformátusokkal a Magyarországi Református Egyház szoros testvéri kapcsolatokat tart fenn. A Kárpát-medencében élő magyar reformátusság a Magyar Református Egyház Alkotmányának 2009. május 22-i ünnepélyes aláírásával ismét megteremtette annak lehetőségét, hogy bizonyságot tegyen arról: „Krisztus a jövő, együtt követjük Őt”.

A Biblia magyar nyelvre fordítása, a magyar nyelvű igehirdetés és imádságok, a genfi zsoltárok magyar nyelvre fordítása, az 1530-as években meghonosodott könyvnyomtatás és a kiteljesedő iskolahálózat által a reformáció maradandó hatást gyakorolt a magyar irodalom és köznyelv mellett az egész magyar gondolkodás fejlődésére. A magyar református művelődés legfőbb bástyái évszázadokon át a híres kollégiumok voltak (Debrecen, Sárospatak, Pápa, Kecskemét, Nagyvárad, Nagyenyed, Kolozsvár, Marosvásárhely); ezekben nevelkedett számos kiváló magyar költő, tudós, politikus. A magyar református gondolkodás legfőbb sajátosságának a szigorú biblicizmus mellett máig az iskolákhoz, mint missziós eszközhöz való ragaszkodás és a patriotizmus tekinthető.

A Magyarországi Református Egyház 1196 egyházközsége 27 egyházmegyében él. Az egyházmegyék négy egyházkerületet alkotnak, ezek: a Dunamelléki, a Dunántúli, a Tiszáninneni és a Tiszántúli Egyházkerületek. A Magyarországi Református Egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete a hatévente választott, 100 tagú Zsinat. Jelenleg a Magyarországi Református Egyháznak egy kórháza, 257 diakóniai szolgálata, 122 oktatási intézménye és 11 konferenciatelepe van. Lelkészképzés négy helyen folyik (Debrecen, Budapest, Sárospatak, Pápa).

További információ honlapunkon: reformatus.hu
Kapcsolat: zsinat.kulugy@zsinatiiroda.hu

 

Derencsényi István: A DIAKÓNIA SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEl A

MAGYAR REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK ÉLETÉBEN

Forrás: A DEBRECENI DIAKONISSZA INTÉZET
DEBRECEN, 2001 (107-116.oldalak)

1.A GYÜLEKEZET ÉS A SZERETETSZOLGÁLA T

1.1 Az EGYHÁZ ÉLETFORMÁJA A DIAKÓNIA

Egyházunk reformátora, Kálvin János a szeretetszolgálatot az

igazi egyház ismertetőjegyei között tartja számon. Vagyis az egyház

számára a szeretetszolgálatnak konstitutív jelentősége van. Egyház és

szeretetszolgálat egymástól elválaszthatatlan. Szeretetszolgálat nélkül

nincs egyház. Az egyház – úgy is mondhatjuk, – szeretetszolgálatában

él. Az egyház életformája a szeretet gyakorlása. Tehát a gyülekezet

életjelei a szeretetközösségben nyilvánulnak meg.

A szeretetszolgálat pedig abból él, hogy Isten Igéje és Lelke hitet

támaszt, amely a szeretet által cselekvővé válik, s így a szeretetszolgálat

egyúttal a hit valódiságának visszaigazolása. Franz Baader, a német

romantika jelentős filozófusa írja: “Liebe ist Gabe und Aufgabe”,

vagyis a szeretet adomány és feladat is egyben. Adomány, mert nem

tudnánk szeretni, ha Isten “előbb” nem szeretett volna minket. Feladat,

mert senki sem mondhatja el magáról, hogy o már tökéletes a

szeretetben. A keresztyének Jézus Krisztustól tanulják meg, hogy

milyen az Isten szeretete. Ezt kell tanulmányozni nap, mint nap és

ugyanakkor megélni is, hogy ez a szeretet tartást és távlatot adhasson

annak, aki vonzáskörébe kerül.

1.2 A DIAKÓNIA AZ ISTEN IRÁNTI HÁLA KIFEJEZŐDÉSE

A keresztyén szeretetszolgálat nem azonos a szekuláris társadalom

szociális-humanitárius tevékenységével. Ez a megállapítás nem kívánja

kétségbe vonni e szociális-humanitárius tevékenység szükségességét

és hasznosságát, csupán – de ez semmiképpen sem lényegtelen, – arra

hívja fel a figyelmet, hogy a keresztyén szeretetszolgálat motivációja

más, egészen speciális. A keresztyén szeretetszolgálat nem alkalmi,

illetve társadalmi igényt kielégítő folyamatos szolgálat, hanem válasz

]07

Isten megváltó, üdvözítő szeretetére, melyet megmutatott irántunk

Jézus Krisztusban, az üdvözítés eseményében. Tehát az egyház, a

gyülekezet szeretetszolgálatát az Isten végtelen szeretete, törődő jósága,

könyörülő irgalmassága nyomán érzett hála és nem egyszerűen egy

konkrét, vagy sok konkrét szükség láttán támadt részvét, szánalom

motiválja. A diakónia voltaképpen a tettek nyelvén felhangzó

bizonyságtétel a szeretetlényegű Istenről.

1.3 A SZERETETSZOLGÁLAT HATÓKÖRE

Isten, amikor embert teremtett, akkor nem egy személyt teremtett,

hanem egy közösséget: “Megteremtette Isten az embert a maga

képmására, Isten képmására teremtette, férfivé és nővé teremtette

oket. ” (1MÓZES 1,27). Az ember teremtésében benne kell érteni az egyetemes

emberiséget. Isten teremtő akarata összekapcsol mindnyájunkat. Össze

vagyunk kötve egymással térben és időben egyaránt. Nem vagyunk

függetlenek elődeinktől, s utódaink pedig sok mindent megörökölnek

tőlünk. Sorsunk egymástól függ, életünk hatással van másokra. Isten

bennünket nem egymástól független, magányos személyiségnek szánt,

hanem sorsunkká tette a közösségi életformát. A keresztyén

szeretetszolgálat nem lehet szűkkeblű, kirekesztő, személyválogató.

A szeretetszolgálat tárgya bárki lehet, ha az élethelyzete ezt

megkívánja. A diakónia a koinóniában, vagyis ha kell, akár az

önfeláldozásig is elmenő sorsosztásban, sors-vállalásban valósul meg,

melyre maga Jézus Krisztus – mint minden keresztyén diakónia végső

alanya – adott elkötelező erejű, egyszer s mindenkorra szóló érvényű

példát. Nincs más lehetőség, mint komolyan venni Isten Igéjét:

“Egymás terhét hordozzátok” (GAL 6,2).

A szeretetszolgálat éppen a közösségi szolidaritás parancsa által

való meghatározottsága következtében nem könnyű. Itt a szó

legátfogóbb és ugyanakkor legalapvetőbb értelmében is a diakónia

alatt “teherhordozást” kell értenünk. Vagyis nincs helye itt az

idealizmusnak, az üres, hiábavaló szentimentalizmusnak. Bizony a

szeretetszolgálat végzésének megvan a maga terhe és súlya, amit fel

kell venni, fel kell vállalni. Isten Igéje egy szóval sem mondja, hogy

könnyű feladat a diakónia, hiszen akkor nem egymás terhe hordozására

szólítana fel, hanem egymás szórakoztatására.

lO8

1.4 A SZERETETSZOLGÁLAT FAJTÁI És VÉGZÉSÉNEK MÓDJA

Mivel az ember életében sok minden válhat teherré, ezért a

szeretetszolgálatnak is számos válfaja van. A szeretetszolgálat ágaira

nézve leginkább a Máté 25,35kk-et, az ú.n. szociális evangéliumot

szokás alapul venni, amelyből eredeztetni lehet a szegénygondozást,

a menekültügyet, a betegápolást, a börtönpasztorációt. S mindez a

munka folyhat egyéni módon, gyülekezeti szervezésben, valamint az

országos egyház intézményhálózata segítségével. Azonban, amint erre

a fentiekben már utalás történt, a szeretetszolgálat a lehető

legváltozatosabb formákat, jelleget és tartalmat öltheti, hiszen

felsorolhatatlan mindaz, amit az ember számára itt a földi létben

teherré, elviselhetetlen körülménnyé válhat, amivel egyedül nem lehet

boldogulni, ami igényli a közösségi szolidaritást a krisztusi lelkülettől

áthatott szeretetszolgálatot.

A szeretetszolgálat végzése meghatározott lelkületet igényel. Ez

a munka nem könnyű, ez a szolgálat “megterhel”, ezt csak teherbíró

lendülettel lehet végezni. Csak az képes ezt végezni, aki megérti, hogy

Krisztusban Isten felvállalt és elfogadott engem, igen-t mond rám annak

ellenére, hogy olyan vagyok, mint amilyen. Aki ezt megérti, akire

reánehezül ez a felismerés, az nem tud mást tenni, mint felelősen

osztozni embertársai sorsában.

Nem könnyű gyakorolni a szeretetszolgálatot: erő, testi-, lelki-,

idegi erő kell hozzá. Lemondást kell vállalni érte, lemondást

szabadidőről, személyes kényelemről, anyagi javakról, karrierről.

Azonban, ha valaki ebben a teherhordozásban nem kényszermunkát

lát, hanem szeretetszolgálatot, annak öröme lesz a teherhordozásban,

az csodálkozva éli át Isten Igéjének beigazolódását saját életében: “Aki

másokat felüdít, maga is felüdül.”

Szó sincs róla, hogy könnyű a betegápolás, a szegénygondozás, a

menekültekkel való törődés, a hajléktalanok, a munkanélküliek, a

betegek, a gyógyíthatatlanok, a fogyatékosok, az öngyilkosjelöltek,

és még hasonlók közötti szolgálat. Azonban mindez könnyűvé lehet

és könnyűvé is lesz, ha szeretjük az érintetteket. A szeretet ugyanis

“mindent elvisel, mindent eltűr”. A szeretet más szemmel és más

szemszögből néz, s ezért számára minden más értelmet nyer, és más

megvilágításba kerül. Így következik be az, hogyan segítségnyújtás

nem terhes kötelességnek, hanem boldog és hálás kiváltságnak számít.

“Egymás terhét hordozzátok! ” – Ez a felszólítás a szeretetszolgálat

végzésének hogyanjára vonatkozóan eligazítást ad. “Hordozzátok!” vagyis

ne csak felemeljétek, hanem hordozzátok. Ebben folyamatos

cselekvésről van szó. A szeretetszolgálat nem kampányfeladat, nem

ötletszerű akció, nem szezonmunka, hanem folyamatos cselekvés,

mindennapi lehetőség és kötelesség.

1.5 A SZERETETSZOLGÁLAT MINDIG KONKRÉT

A szeretet sohasem sötétben, vagy valami üres térben tapogat,

hanem mindig határozottan és egyértelműen irányul valakire, vagy

valamire.

Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében sor kerül egy

beszélgetésre, amely a szeretet konkrétságát illetően rendkívül

tanulságos: “Ön ugyebár szereti az emberiséget?” – kérdezi a tanácsnok

úr, majd Moriszter doktor így válaszol: ,,- Nem szeretem, mert még

sose láttam, mert nem ismerem. Az emberiség holt fogalom. És figyelje

meg, tanácsnok úr, hogy minden szélhámos az emberiséget szereti.

Aki önző, aki a testvérének se ad egy falat kenyeret, aki alattomos,

annak az emberiség az ideálja. Embereket akasztanak és gyilkolnak,

de szeretik az emberiséget. Bepiszkolják családi szentélyeiket, kizárják

feleségeiket, nem törődnek apjukkal, anyjukkal, gyermekeikkel, de

szeretik az emberiséget. Nincs is ennél kényelmesebb valami. Végre

semmi sem kötelez. Soha senki se jön elém, aki úgy mutatkozik be,

hogy én az emberiség vagyok. Az emberiség nem kér enni, ruhát se

kér, hanem tisztes távolban marad, a háttérben, dicsfénnyel fennkölt

homlokán. Csak Péter és Pál van. Emberek vannak. Nincs emberség.”

Igen, Isten maga sem csak úgy nagy általánosságban, emberszerető

Isten, hanem szeretete mindig konkrét, mert meghatározott személyre,

illetve közösségre irányul. “Ne félj, mert megváltottalak, neveden

szólítottalak, enyém vagy!” (ÉZSAIÁS 43,  ll). Isten mindig konkrét

személyt vállal, mégpedig ott, ahol van, az adott helyzetben, adott

időpontban és úgy, ahogy van. A szeretetszolgálat is csak ebben a

széleskörű konkrétságban gyakorolható Krisztus rendelése szerinti

módon.

 

  1. A SZERETETSZOLGÁLAT LEHETŐSÉGEI

GYÜLEKEZETEINKBEN

2.1 A PILLANATNYI ÁLTALÁNOS HELYZET

A kommunista eszmerendszer összeomlása a maga intézményesített

ateizmusával ideológiai vákuumhelyzetet teremtett. Valami elmúlt és

halványan körvonalazódott valami új és tíz év elteltével is ott van még mindig

a bizonytalanság atekintetben: meglesz-e és töretlenül lesz-e meg a nemzeti keresztyén-

polgári meghatározottságú gondolkodás és cselekvési mód

kibontakozása, megerősödése. Az üresség vonz és könnyebben szívja

magába a periférián megjelenő mindenféle szellemi értéktelenséget, mint az

igaz értékeket. A vákuum helyzetben az emberek stabilitásra vágynak,

kellő biztonságérzetre, és megnyugtató távlatot keresnek.

Itt érezzük, hogy milyen szükség van a Krisztus-hit megvallására és a

szeretet megélésére, a hit valódiságát visszaigazoló szeretet-cselekedetekre.

Egy ilyen sajátos történelmi átmeneti időszakban, különösképpen is érezhető

és érzékelhető, hogy az anyaszentegyház életformája nem az uralkodás,

hanem a szolgálat. Az egyház jön a társadalmi eljelentéktelenedés állapotából

a megnyíló lehetőségek világába, amikor még alig van valamije, de már

akkor is hatékony lehet a szeretetszolgálatban. Ennek illusztrációjaként hadd

álljon itt az Ékes-kapunál lévő sánta meggyógyításának története az

Apostolok Cselekedetei 3. részéből: “Ezüstöm és aranyam nincsen, de

amim van, azt adom neked”. A “fordulat éve” után körvonalazódó új

világunkba beáramló új eszmei és erkölcsi gyakorlatok “szabad piacán”

csak akkor lesz stabilizáló tényező Krisztus egyháza, ha Péter és János

apostol példáját követi. Ha mer az apostolok hitével és bizonyosságával

imádkozni, és abból erőt merítve kész hozzájárulni a rászorulók testi-lelki

megépítéséhez, újraformálásához.

A piacgazdaság bevezetésévei kényszerű módon együtt járt a

társadalom szétszakadása, szétesése egy extra-luxusban élő szűk

létszámú rétegre és a létminimum környékén, vagy mélyen alatta

vergődő, egyre szélesebb több milliós tömegre: kisnyugdíjasok,

nagycsaládosok, munkanélküliek, hajléktalanok, menekültek. A

piacgazdaság bevezetése továbbá létrehozott egy konzum-társadalmat, ami

a gyakorlati materializmus melegágya.

Ez hát a pillanatnyi helyzet, ilyen körülmények között kell megvalósulnia

a Krisztus követésnek a végső “unio mistica”-ig. Ebből az következik, hogy

meg kell tanulnia szegényeket a szegények, a hajléktalanokat a hajléktalanok,

a jogfosztottakat a jogfosztottak, a betegeket a betegek, stb. szemével

látni, sorsukat magunkénak érezni és ügyüket a magunkénak tartani.

Az egyház hitelessége ma is nagyban attól függ, mit kezdünk az Isten

szeretet adományával, mint elkötelező erejű feladattal.

2.2 A HELYI KÖRÜLMÉNYEK

A szeretetszolgálat nem uniformizálható. A szeretet gyakorlásának

konkrétsága megkívánja a helyi, illetve az adott körülmények

széleskörű ismeretét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a

szükségletet, az igényt, a rendelkezésre álló lehetőségeket, s

ugyanakkor nem szabad lemondani sem a szeretet leleményességéről,

sem pedig a szeretet hősiességéről.

A szeretetszolgálat végzése nem lehet esetleges, ötletszerű, vagy

kikényszerített, ezért szükség van annak megszervezésére, valamint

az ügyet felvállaló és elvégző felelős munkacsoportnak a létrehozására.

Ma az u.n. “team”-gyülekezeteké a jövő.

A létrehívandó szakma szerinti munkacsoportok egyformán kell

tartalmazzanak szakértőket és szakmailag képzetlen, de az ügy iránt

elkötelezett gyülekezeti tagokat is. Ez érvényes a diakónia szolgálati

területére is.

Ma amikor széleskörű szociális hálózat létrehozásán fáradozik a

szekuláris társadalom, különösképpen is szem elott kell tartani az

egyházban a szakmaiság, valamint a szeretetszolgálati elhívatottság,

elkötelezettség követelményét. Napjainkban egyre nyilvánvalóbbá

válik, hogy naiv jószándékkal nem sokra lehet jutni. A puszta jószándék

önmagában lehet dícséretes, ugyanakkor mégsem elégséges. Több kell!

Szakmai felkészültség is kell! És ami valamibol megtanulható, azt

meg kell tanulni. Ez érvényes a gyülekezeti szeretetszolgálatra is, amely

az egyéni jótékonyságtói kezdve folytatódik az intézményes keretek

között végzett diakóniáig, hiszen napjainkban a polgári demokratikus

átalakulásnak és az egyház társadalmi rehabilitációjának köszönhetoen az

112

országos diakóniai intézményeken túl számos egyházközségi fenntartású

és müködtetésű szeretetotthon is van.

2.3 A GYÜLEKEZETI DIAKÓNIA ALAPFELADATA

Ma már a keresztyének nem u.n. homogén, hanem pluralista

társadalomban, ill. kultúrában élnek. Az egyháztagság egyre kevésbé

megörökölt adottság. A keresztyén élet a szekularizált társadalomban

diaszpóra-létté alakult át. Ez a létforma a fennmaradás érdekében is

megkívánja a testvér közösséggé alakulást, hogy ne is említsük

Krisztusnak az idevonatkozó rendelését. Tehát a jövő keresztyéneinek

– sokkal inkább, mint eddig – egészen tudatosan és felelősen testvéri

közösségben kell megélni hitüket. Olyan emberek közösségére kell

itt gondolni, akik valóban összetartozónak érzik magukat és a

legteljesebb módon készek az egymással való sorsosztásra, ill.

sorsvállalásra. Ilyen közösségek nélkül a keresztyénség nem lehet Isten

szent népe, “kontraszt-társadalom”, melynek tagjait a szeretet, a

megértés, a békesség kötelékei kapcsolnak egybe.

A gyülekezeti diakónia alapfeladata tehát a közösséggé formálás,

ill. formál ódás szolgálata. A holnap egyházi közösségeinek élő és

nyitott közösségeknek kell lenniük, amelyre a belső és külső szolidaritás

egyaránt jellemző.

2.4 SZOLIDARITÁS ÉS TEVÉKENY FELEBARÁTI SZERETET GYÜLEKEZETI

SZINTEN

A hitüket gyakorló keresztyénekben tudatosítani kell, hogy a

hitélet nem szorítkozhat kultikus alkalmakra és szent cselekményekre,

mivel az igazi istentisztelet része a szeretet gyakorlása, a széleskörű

szolidaritásvállalás, vagyis nem maradhat el az önzetlen szolgálatokra

való önkéntes, örömteli felajánlkozás. Ez a segítőkészség, amely

elsőrenden is a bajbajutottak, szegények, betegek, fogyatékosok, öregek

sorsán kíván változtatni, jelenleg megreked az egyéni, alkalmi,

ötletszerű segítségnyújtás szintjén. Jórészt hiányzanak a szervezeti és

szakmai keretek ahhoz, hogy a meglévő segítő szándékot, a tartalékban

lévő “emberi energiát” hatékonyabban, intézményesebben lehessen

113

felhasználni. Ezen feltétlenül szükséges változtatni. Az iskolai és gyülekezeti

hitoktatást fel kell használni a diakóniai, a szolidáris gondolkodásmódra

való ránevelésre, és be kell vonni őket szervezett szeretetszolgálati akciókba.

A helyi körülmények, szükség és adottság figyelembevétele mellett

lehet szakosodni diakóniai szakcsoportok, akár egy, vagy több, szomszédos

gyülekezeten belül, célszerű ezek munkáját koordinálni.

A pillanatnyi tapasztalat azt mutatja, hogy jól működő gyülekezeti

szeretetintézmények révén igen erőteljesen felértékelődik a gyülekezet

és a helyi lakosság szemében, s az egyházközség ilyen jellegű

megítélése pedig nem lehet közömbös számunkra.

Egyre inkább nyilvánvaló a szakképzett gyülekezeti diakónusok,

diakonisszák, hitben elkötelezett szociális munkások szolgálatba

állításának szükségessége. Azonban e tekintetben még mindig rémként

jelentkezik az új státusz teremtéséhez szükséges pénzeszközöknek a

hiánya, vagyis a gyülekezetek jórészének anyagi erőtlensége.

Mindenesetre a diakónia soha ne marad célszemélyek és célszolgálatok

nélkül, és ha “ezüstünk és aranyunk” nincs is, a segítségnyújtás

valamilyen formája mindig megtalálható, csak legyen szemünk a

látásra, fülünk a hallásra, szívünk az érzésre és megértésre. Ezek

azonban nemcsak úgy maguktól vannak, azonban Istentől mindig

elkérhető ajándékok.

114

AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA A

DIAKONISSZA HIVATÁS TÖRTÉNETÉNEK

TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

  1. IDEGEN NYELVEN

BANGERTER, Otto: Die Geschichte der Frauenbewegung in der alten

Kirche, Neukirchen 1971.

BAUMGARTNER, Robert: Hundert Jahre Kranken- und Diakonissenanstalt,

Neumünster-Zollikerberg-Zürich 1858-1958, Zürich

1958.

BONWETSCH, N.: Das Amt der Diakonissen in der alten Kirche,

Mitau 1891.

BRANDT, Wilhelm: Dienst und Dienen im Neuen T.estament,

Gütersloh 1931.

DAENDLIKER, Friedrich: Siehe, ich mache alles neu. Aus dem Leben

einer Diakonisse, Dinglingen é. n.

Getrost und freudig. 125 Jahre Frankfurter Diakonissenhaus,

1870-1995, Frankfurt am Main 1995.

GERHARD, Martin: Theodor Fliedner, 1-II. Düsseldorf 1933-1937.

GOLDER, C.: Die Geschichte der weiblichen Diakonie, I-II. New

York-Potsdam 1901.

Grundordnungen der zur Kaiserswerther Generalkonferenz verbundenen

Diakonissenhauser, 1953.

KARLSBACH, Adolf: Die alte kirchliche Einrichtung der Diakonissen

bis zu ihrem Erlöschen, Freiburg 1926.

KRIMM, Herbert (szerk.) Quellen zur Geschichte der Diakonie, I-III

Stuttgart 1960-66.

La diaconesse. Le Ministére de lafemme dans le monde contemporaine,

Genf1967.

LAUFFER, Manfred (szerk.) 150 Jahre Diakonissenanstalt Dresden

1844-1994, Drezda 1994.

PHILIPPI, P.: Die Vorstufen des modernen Diakonissenamtes

(1789-1848), Neuenkirchen 1966.

SCHAFER, Theodor D.: Die Weibliche Diakonie in ihrem ganzen

Umfang, I-III. Hamburg 1879-1911. .

115

Gondolatok a diakóniáról – Majoros Katalin, Sártory Gabriella: Krisztus szolgálata 

1.) A diakónia bibliai értelméről 

2.) Mi nem diakónia

JOÓ SÁNDOR: Református diakonátus. Elméleti és gyakorlati alapelvek (Budapest, 1939)

 

PROTESTÁNS TÉKA

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának diákújsága
Felelős kiadó: Dunamelléki Református Egyházkerület

II. évfolyam 1. szám, 2007. február – cikkek a diakóniáról
(http://www.kre.hu/portal/doc/teka/2007_1.pdf )