Áldott Pünkösdöt!

„Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi élt akkor Jeruzsálemben, akik a föld minden nemzete közül jöttek. Amikor ez a zúgás támadt, összefutott a sokaság, és zavar támadt, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni.” (Apostolok Cselekedetei 2, 4-6)

(…) „Azonban az istenképűségünk azt jelenti, hogy ezen különbözőségek ellenére egy közös dolog van bennünk: az Isten belénk lehelt Lelke.

Amikor a Lélek kiáradt az első pünkösd alkalmával, és mindenki hallotta a maga nyelvén szólni a tanítványokat, az a Léleknek volt köszönhető. Isten akkor és azóta is ismeri mind-annyiunk egyéni, megismételhetetlen nyelvét. A Lélek most is szól Hozzád, a Te nyelveden! Azon, amit te maradéktalanul megértesz! Isten annyi nyelven tud, ahány ember létezett, létezik, létezni fog a Földön! Ne félj reagálni a szavára, mert hall és ért téged!

Egyedi vagy! Egy egyedi nyelvvel! Isten ismeri az anyanyelvedet és ismer téged is!”

(részlet Baráthné Hatházi Eszter, a Molnár Mária Református Fogyatékos Ápoló-Gondozó Otthonintézményi lelkipásztorának áhítatából)