„Legyen ez a szívcsere helye, hogy ne legyen szükség tűcserére!” – kívánta Beszterczey András szeretetszolgálati irodavezető május 2-án Ráckeresztúron, ahol a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió
Decemberben nyitotta meg kapuit a Magyarországi Református Egyház szenvedélybeteg kiskorúak rehabilitációját segítő terápiás otthona. A ráckeresztúri tinirehab felépüléséért május 2-án adtak hálát. „Akkor érdemes hivatalos nyitó alkalmat tartani, ha már belakták az emberek az épületeket” – mondta Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök az intézmény kápolnájában délelőtt.
Gyógyítás Jézus nevébe
A Zsinat lelkészi elnöke a Jelenések könyvének versei alapján arról beszélt, hogy a mennyei istentiszteletet a bibliai látomásban emberi nyomorúság előzi meg, ugyanakkor Isten meghívott minket a „királyi mennyegzőre”. „Olyan világban élünk, ahol selejtnek tekintik azt, aki nem tudja felépíteni az életét, megvalósítani önmagát” – mondta a püspök, s hozzátette: ha az önmaga körül forgó ember nem is enged a meghívásnak, attól a lakodalom még nem marad el, a vendégek között az út szélén talált, kallódó, segítségre szoruló embereknek is van helyük. Viszont ez a meghívás nem mentesít senkit a változástól: régi, bűnös természetünk levetkőzése és a tisztaság felöltözése egyszerre véget nem érő kemény munka és isteni ajándék egyszerre. „Isten meghívott minket, megadja azt is, hogy ünneplő fehérbe öltözzünk. Mondjunk igent bátran mindkettőre” – biztatta az intézmény jelenlegi és mindenkori lakóit Bogárdi Szabó István.
Beszterczey András, az intézményt fenntartó Szeretetszolgálati Iroda vezetője is azt hangsúlyozta: amellett, hogy úttörő kezdeményezés, s így az egyházon kívül is követendő példa, a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió tinirehabja többet tud adni, mert Jézus Krisztusra mutat. „Legyen ez a szívcsere helye, hogy ne legyen szükség tűcserére!” – kívánta az irodavezető.
„Mi lenne Magyarországgal, ha nem lennének olyan elkötelezett közösségek, melyek szenvedélybetegekkel foglalkoznak?” – Balog Zoltán miniszter köszöntőjében az elkötelezett és szakmai gyógyító munkát köszönte meg a misszió dolgozóinak. „Tönkrement életből egy is sok – fogalmazott –, ezért kezdett a kormány nemzeti ifjúságvédelmi stratégia kidolgozásába. Mint mondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szövetségesként tekint minden olyan közösségre – legyen az cserkészcsapat vagy bibliakör vagy a Jézus nevében gyógyító drogmisszió –, mely betölteni igyekszik azt az ürességet, amit egyébként kábítószerrel nyomnának el a fiatalok.
Segítség még időben
A református drogmisszió kezdetei a ’80-as évek elejéig nyúlnak vissza, Ráckeresztúron 1986 óta működik református drogrehabilitációs otthonfelnőttek számára. Victorné Erdős Eszter és munkatársai tizenöt éve egy a kiskorúakra fókuszáló intézmény létrehozásán dolgoztak. A református lelkész alapélménye megtérése után az volt, milyen sokan segítették őt. „Olyan helyet szerettünk volna, ahol segíteni tudunk a hozzánk forduló fiataloknak” – mondta arról, mi motiválta őket a Kanadában látott modell adaptációjára.
A program szakmai vezetője, Orsolics Zénó maga is kliensként érkezett 1998-ban Ráckeresztúrra, ahol nemcsak szenvedélybetegségéből talált kiutat, hanem Isten személyes szeretetét is megtapasztalta. Első kézből ismeri, milyen céltalan, mégis valami után vágyódó fiatalnak lenni, rossz döntéseket hozni, s most azért dolgozik, hogy nekik segítsen.
A tinirehab nemcsak szerhasználó kiskorúakat vár, de nyitott mindenféle függőségben szenvedő előtt. Ahogy az egyik bentlakó megfogalmazta, nincs börtön- vagy kórházhangulat, mindenki kedves és szeretetteljes. A május 2-i délutánon műhelybeszélgetéseken vehettek részt az érdeklődők, ahol az intézmény életébe és a terápia különböző területeibe kaptak betekintést. Mint kiderült, csoportfoglalkozások, sport, művészetterápia és számos más program segíti a fiatalokat. A három-hat hónapos terápia célja, hogy megismerjék önmagukat, és ráébredjenek arra, hogy „tisztán, józanul is lehet, sőt érdemes élni”.
Forrás: www.reformatus.hu/Feke György, fotó: Vargosz
