Életminőség határok nélkül

Életminőség határok nélkül címmel tartotta meg éves Kárpát-medencei Református Fogyatékosságügyi konferenciáját a Református Szeretetszolgálat, amely immár már második alkalommal zajlott. Az alkalom a Jobbadni Nonprofit Kft. és a Református Szeretetszolgálat Erasmus+ pályázatának keretében megvalósuló nemzetközi együttműködés egyik kiemelt eseménye volt. A konferencia lehetőséget kínált arra, hogy a Kárpát-medence református gyülekezeteinek szakemberei és érintettek együtt gondolkodhassanak a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekről és a szeretetszolgálati lehetőségeiről.

Főtiszteletű Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke a nyitó áhítatában a tíz leprás meggyógyításának történetét (Lk 17, 11-19) elevenítette fel. Az ember rábízza magát Jézus küldő szavára, és miközben halad, teljesíti Jézus szavát, folyamatosan tisztul és gyógyul” – mondta, és így folytatta: „Az életben sokszor az azonnali problémamegoldást keressük, ez a történet pedig az alázatra, a türelemre, az úton való haladásra tanít bennünket.”

Az esemény kezdetén Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. A dokumentumot a Szeretetszolgálat részéről Dr. Czibere Károly kuratóriumi elnök, valamint Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke látta el kézjegyével.  A Magyar Református Szeretetszolgálat életében a kezdetek óta kiemelt szerepet játszik a határon túli magyarság támogatása. A most megkötött együttműködés célja, hogy a felek egymást segítsék, nemcsak természetben, de tudásátadással is, elsősorban a gyermekjólét, gyermekvédelem, fogyatékosságügy, felzárkózás, idősellátás és társadalmi missziók területén.

Dr. Czibere Károly főigazgató elmondta: természetesnek tartja, hogy a sokrétű szolgálat során segíteni szeretné a szervezet a határon túli magyarságot is. „A mi szolgálatunkat ez különbözteti meg más szolgálatoktól, hogy hisszük és valljuk azt, hogy mi egy Krisztus-test tagjai vagyunk, és ebben az országhatárok nem számítanak.”

A nap első szakmai szekciójában a Református Szeretetszolgálat Életminőség Stratégiájának részletes bemutatására került sor.

Erdős Zsuzsanna szakmai főigazgató-helyettes a fogyatékossággal élő személyek ellátásaival és a kiváltási folyamattal kapcsolatos magyarországi szakpolitikai háttér bemutatása után a Református Szeretetszolgálat Életminőség Stratégiájának alappilléreit és feltételrendszerét részletezte. Elmondta: az Életminőség Stratégia a részleges és lépésenként megvalósuló kiváltás mellett a nagy intézményi kultúra formálását is célozza akként, hogy az egyéni szükségleteket helyezi a fókuszba. A kiváltási folyamatot egy hosszú és tudatos felkészülés előzte meg. A munkatársak több tanulmányúton is részt vettek, folyamatosan zajlanak a belső képzések, szakmai műhelyek. Külső szervezetekkel is együttműködnek a minőségi munka érdekében: a Károli Gáspár Református Egyetemmel, a Református EGYMI-vel és más nagy fenntartókkal.

Juhász Zsófia életminőség munkacsoport szakértő előadásában a stratégia részleteiről beszélt. Felvezetőjét a Mt 7-12 igehely felolvasásával kezdte, melyet mint iránytűt jellemzett a szakmai feladat ellátásához. Megosztotta megvalósításért készült eredményeket a hallgatósággal. Többek között arról is beszélt, hogy játszóudvarok, kül- és beltéri sporttermek kialakítását, kondieszközök beszerzését indították el, mert a lakók fizikai aktivitása nagyon alacsony. A stratégia részeként a mentális jólétel is törődnek.

Giflo H. Péter az életminőség tervezésről beszélt. Részletezte a HR fejlesztést: megtervezendő a munkatársak területi beosztása, és szempont a képzéseket elvégezése. A lakókat pedig fel kell készíteni erre. Ugyanakkor a szolgáltatásfejlesztés, ingatlanfejlesztés, a szervezetfejlesztés is alapköve a programnak.

Életminőség stratégia a gyakorlatban címmel Szilaj Zsolt programkoordinátor tartott előadást. Emlékeztetett, hogy jogszabályi keretek, továbbá a szemléletváltozás elengedhetetlenek, ahogyan az infrastrukturális változás is szükséges. Felhívta a figyelmet a kollégák szemléletváltásának kiemelt fontosságára is.

Majd az AAK projekt bemutatására került sor. Az augmentatív és alternatív kommunikáció olyan a beszédet helyettesítő vagy támogató módszerek, melyeket főként a gyógypedagógiában és a logopédiában alkalmaznak. A projektet Tóth Mónika, Földesiné Czövek Klára és Némethné Varga Viktória szakértők mutatták be. Előadásukban beszéltek a technikáról és arról, hogy hogyan tudják alkalmazni a kommunikációs nehézséggel bíró fogyatékossággal élők körében.

Birinyi Márk diakónia fejlesztési főigazgató helyettes „Küldetésünk a fogyatékos személyek felé való szeretetszolgálat Krisztus példája nyomán – címmel tartott előadást. Arra emlékeztetett, hogy nemcsak egyéni sors fogyatékossággal élni és nemcsak egy állapot, hanem állandóság. Hangsúlyozta, hogy kifejezetten lényeges, hogy a gyülekezetek többek mint segítő közösség, támogatniuk kell fogyatékos testvéreiket.

Ezt követően azok az intézmények mutatkoztak be, ahol folyamatban van a kiváltási stratégia. A ceglédi Molnár Mária Református Fogyatékos Ápoló-Gondozó Otthon, az őrbottyáni Juhász Zsófia Szeretetotthon, a tiszafüredi Szivárvány-ház Fogyatékosok Református Otthona, és a nyíregyházi Magdaléneum vezetői tartottak előadást.

Az erdélyi fogyatékossággal élők mindennapjait, a foglalkoztatásukat a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány képviseletében Makkai Péter mutatta be. Majd Vajkai Éva, a Szlovákiai református Keresztyén egyház Diakóniai központjának kirendeltség vezetője beszélt szolgálatukról.

Dr. Czibere Károly zárószavai az irgalmas samaritánus története volt, majd elmondta: „Legyen mindig intőjel, hogy milyen lélekkel szolgálunk. Kérjük minden nap a bátorítást, a megújulást, hogy az ő dicsőségére végezzük szolgálatunkat.”