„A szeretet gyümölcse a szolgálat” – elgondolkodtató, s mégis cáfolhatatlanul igaz Teréz anya gondolta egykor, s ma talán még inkább, hiszen pontosan erről szól a diakónia, ez a krisztusi vezérelv mozgat mindenkit, aki segíteni akar az elesetten, a gyengén és az árván.
Ezzel a lelkülettel lett megrendezve – egy hosszabb, kényszerű kihagyás után – a Dunaalmási Református Szeretetházban, a már hagyománynak tekintett diakóniai önkéntes napok egyike, amelyre a Tatai Református Egyházmegye gyülekezeteiből jelentkezhettek a testvérek. Így a tatai, a Tatabánya óvárosi, az ácsi, a mocsai, a szőnyi és a nagyigmándi egyházközségek tagjai 2022. április 23-án nagy lelkesedéssel fogtak neki a szeretetház környezetének a szebbé tételéhez. Mindenki kivette a részét a szolgálatból, hiszen a nő- és asszony testvérek a takarításban, a kertrendezésben és virágültetésben jeleskedtek, míg a férfi testvérek az udvar és a tágabb környezet rendbetételét, a fűnyírást, a fák tölcsérezését vállalták. Jó volt látni, hogy ugyan többen többfelől érkeztünk, de mint egy jól működő, olajozott gépezet használt az Úr, hogy a munkánk ne csak tett, hanem áldás is lehessen.
A diakóniai nap egy finom ebéddel zárult, ami a szeretetház konyháját dicsérte, melynek dolgozói ilyesfajta plusz munkával is kivették a részüket a napból, ahogy a ház alkalmazottjai is, akik a szolgálat koordinálását végezték amellett, hogy aktív részesei voltak annak.
Az ebéd előtt Sugár Tamás, a nagyigmándi gyülekezet lelkésze bátorította és látta el lelki táplálékkal a jelenlévőket a Mt 5,13-16-ból, melyben kitért arra is, hogy a keresztyén ember nem bújhat el, úgy kell világítania, hogy lássák a jó cselekedeteit az Isten dicsőítése végett. Végezetül pedig Martonné Lívia, a szeretetház intézményvezetője mondott köszönetet, elsősorban az Úrnak, hogy hosszú idő után ismét megengedte ennek az eseménynek a megszervezését, majd pedig a szolgálattevőknek, akiket a ház újra és újra visszavár majd.
Mindezekért Soli Deo Gloria! S ezután is biztatni szeretnénk mindenkit, hogy használja ki az alkalmakat a szolgálatra, mert nagy szükség van rá, Krisztus Urunk dicsőségére.
Orbán László
