Berekfürdőn tartották április elején a Kárpát-medencei missziói és diakóniai vezetői konferenciát, amelynek fő témája idén az Egyházi Jövőkép Bizottság munkájának támogatása volt. A korábbi munkatársi konferenciát most olyan szolgálatvezetőknek hirdették meg, akiknek van rálátásuk az egyház stratégiai kérdéseire, és hitükkel, tapasztalatukkal segíteni tudják Egyházunk missziói és diakóniai életét.
„A misszió és a diakónia régóta együtt motorozik, közösen szolgálunk. Ebben az együttműködésben elindult egy útkeresés. Az új koncepció lényege, hogy a korábban évente kétszer megrendezésre kerülő Kárpát-medencei missziói és diakóniai konferencia tavaszi alkalmát a vezetők számára hirdetjük meg, hogy az egyházat érintő aktuális, stratégiai kérdésekről egyeztessünk, az őszi találkozót pedig továbbra is a szolgálatok valamennyi munkatársa számára nyitottá tesszük” – ismertette a konferencia új rendszerét Czibere Károly, a Szeretetszolgálati iroda vezetője, majd hozzátette, hogy a célzottság tekintetében kezdtek szegmentálni, ezért van külön munkatársi és vezetői tanácskozás. Az irodavezető azt is elmondta, hogy a diakónia és a misszió egy újfajta konferencia naptárt kezd kialakítani, ebben most legfontosabb témaként az EJB szerepelt, a későbbiek során is mindig aktuális, stratégiai kérdésről fognak tárgyalni a tavaszi konferencián.
Minden diakóniai kérdésnek van missziói aspektusa
A konferencia során plenáris előadásokat hallgathattak meg a résztvevők a missziói törvények történetéről és az EJB folyamatáról, de a program legnagyobb része műhelybeszélgetésekkel telt, ahol szolgálati területenként tárgyaltak az őket érintő kérdésekről. A műhelyek során egyértelművé vált, hogy a diakóniát nem lehet elszigetelni. „Ha az Egyházi Jövőkép Bizottság azt mondja, hogy a misszió kiemelten fontos, akkor ehhez a diakónia is kapcsolódik, hiszen minden diakóniai kérdésnek van missziói aspektusa is. A konferencián megkülönböztetett szerepe volt annak, hogy a diakóniát övező sztereotípiákat oldjuk, így például a gyülekezeti és az intézményi diakónia közötti különbségekkel kapcsolatban. A missziói bizottság számára és a missziói szolgálóknak is differenciáltabb és sokkal nyilvánvalóbb lett a diakóniai és a misszió összekapcsolódása mint korábban. Változásként számolhatunk be arról is, hogy évről évre fejlődik a konferenciák lelkisége, mert a testvéri közösség, a hitünk közös megélése egyre komolyabb szerepet kap a programokban is” – számolt be a fejleményekről Czibere Károly. Az irodavezető véleménye szerint a cikluszárás miatt kevésbé látható, hogy a következő évek prioritása milyen témákat ad majd a konferenciáknak, de várhatóan tárgyalják majd az új diakóniai törvényt, a cigánymissziós cselekvési tervet, a missziói stratégiát és előtérbe kerül majd az önkéntesség és a Kárpát-medencei egység is. A határon túli testvérek főként az értékek és dilemmák szintjén kapcsolódtak be a tanácskozásban, valamint segítséget kaptak későbbi munkájukhoz. A kapcsolatépítés és ápolás mellett mindig jelentős teret kap a jó példák bemutatása, amelyben bővelkednek a határon túli szolgálatok, illetve külhoni testvéreink is tanulhatnak az itthoni jó gyakorlatokból.
„Egyértelmű, hogy nem vendégként vagyok jelen, hiszen úgy tekintenek ránk a szervezők, hogy szerves részei vagyunk mindazon munkának, amit Isten a református egyházra bízott” – mondta Rácz Jolán a Szlovákiai Református Szeretetszolgálat vezetője. Mint említette: tartalmilag és spirituálisan is kidomborodott számára az egy test érzése, hiszen a konferencián „Krisztus testének harmonizációjáról” volt szó, illetve ezt élték meg a gyakorlatban is. A szeretetszolgálati vezető számára nagyon fontos volt a szolgálatvezetőkkel való eszmecsere, a jó gyakorlatok megismerése, amelyeket a helyi adottságokhoz alkalmazkodva tud majd beépíteni mindennapos munkája során. „Most sokkal erősebbnek érzem a misszió és a diakónia egymásra utaltságát, mint korábban” – hangsúlyozta Rácz Jolán.
Jó kezdet volt
Dani Eszter a Missziói iroda vezetője kiemelte, hogy a 2013-as őszi konferencián nagyon heterogén volt a részvevők közössége, ezért nehéz volt fókuszt találni, hiszen nem ugyanabban a témában és mélységben voltak érdekeltek. Ezért támogatta ő is a vezetői konferencia megszervezését. A tavaszi konferencián nyolc műhelyben beszéltük meg az EJB témákat, ezek a kiscsoportos beszélgetések elősegítették a hatékony tanácskozást, a javaslatok megfogalmazását. „Bízom abban, hogy a résztvevők otthonra úgy viszik tovább a témákat, hogy már magukénak érzik, magyarázni tudják a saját közösségüknek. Lovas András lelkipásztor, az EJB tagja tartotta az igei alkalmakat, aki szintén vallja, hogy az egyház jövőjéről gondolkodnunk különösen fontos, tehát keresnünk kell Isten útmutatását, Isten elé kell járulnunk és imádságban kell kérnünk azt. Ehhez azonban az is szükséges, hogy személyesen megújuljunk, és tovább tudjuk adni a megújulást. A másik szükséges pedig a közösség, nem magunkban kell gondolkoznunk, stratégiáznunk, hanem mint közösség Isten elé kell járulnunk és az Ő üzenetéből épülve gondolkodnunk tovább.
„Jó kezdet volt ez a konferencia, jó volt együtt gondolkodni. Hasznos volt a sok műhelymunka, de az egész sikeressége akkor dől el, ha látjuk, hogy amit a műhelyek megfogalmaztak, be tudjuk építeni a készülő EJB anyagba, tehát a sikeresség fél év múlva lesz egyértelmű” – fogalmazott a konferencia értékelésekor Dani Eszter.
