Kilencedik alkalommal szervezte meg a Nemzetközi Roma Naphoz kapcsolódó imanapját az Országos Református Cigánymisszió, először a Debrecen-Nagyerdei Református Gyülekezet templomában. Az ország minden sarkából érkező, csaknem kétszáz résztvevő igehirdetések, bizonyságtételek és közös dicsőítések segítségével alkotott lelki közösséget, és külön programokkal ünnepelték a cigány kultúrát.
Az Országos Cigánymissziós Imanap a református cigánymisszió életében mindig központi szerepet kapott az elmúlt nyolc év során, hiszen ez volt az az esemény, melyre a legtöbben látogattak el a gyülekezeti közösségekből, és ekkor nyílt lehetőség arra, hogy a jelen lévők személyesen is megismerjék egymást. 2020-ban és 2021-ben a Covid-19 miatt csak a virtuális térben gyűlhettek össze a lelki táplálékra vágyók, idén azonban végre egymás kezét megfogva emelhették magasba Jézus nevét.
Az elmúlt néhány hónap több változást hozott a Cigánymisszió életében, ezekről Sztojka Szabina, a szolgálatot vezető lelkipásztor tájékoztatta a résztvevőket és kért áldást az imanapra. A Református Szeretetszolgálat Felzárkózási Osztályát vezető Eperjesi Tamás kihangsúlyozta, hogy az imanap példátlan összefogásban valósult meg, hiszen a cigánymissziós munkatársak mellett a Felzárkózási Osztályon dolgozók, a szakkollégiumok képviselői is kivették részüket a szervezésből, de több református tanoda képviselője is ellátogatott az alkalomra.
„Megdöbbentő látni, milyen közösségben és milyen nagy szeretettel lehetünk itt egymással, romák és nem romák egyaránt” – fogalmazott Krakkó Károly, a Hódos Tanoda szakmai vezetője. A Magyar Református Szeretetszolgálati Alapítvány képviseletében Nagy Gábor ügyvezető-helyettes vett részt az imanapon, erősítve egyházunk szervezeti egységei közötti kapcsolatokat.
A házigazda Debrecen-Nagyerdei Református Gyülekezet vezető lelkipásztora, Püski Lajos örömét fejezte ki, hogy első, Budapesten kívül megszervezett imanapnak a város egyik legnagyobb református közössége adhat otthont. „Örüljenek, ujjongjanak a nemzetek, mert pártatlanul ítéled a népeket, és vezeted a nemzeteket a földön” – köszöntötte a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője a résztvevőket a 67. zsoltár szavaival.
Lovász Márton, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium lelkésze hálájának adott hangot, hogy a szakkollégium tagjai folyamatosan bekapcsolódhatnak az Országos Református Cigánymisszió munkájába és külön öröm, hogy a WISZ-igazgató Mózes Áron gyülekezete fogadhatta be az imanapot idén. „Jó megélni együtt a Krisztushoz tartozásunkat” – tette hozzá a lelkipásztor.
A Budapesti Református Cigány Szakkollégium lelki vezetője, egyben váchartyáni lelkipásztor Balogh Róbert az imanap nyitó áhítata keretein belül szólhatott a résztvevőkhöz. „Legyetek tehát Isten követői mint szeretett gyermekei, és éljetek szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, Istennek kedves illatként.” – olvashatjuk az esemény vezérigéjeként Pál apostol Efezusiakhoz megfogalmazott üzenetét.
„Azért lehetünk Isten követői, mert az ő szeretett gyermekei vagyunk – de ezt akkor láthatja meg az ember, ha először azt látja meg, hogy mekkora az Úr” – fogalmazott a lelkész. „Az emberek rajtatok látják Isten szeretetének a megnyilvánulását, hiszen a világ sóhajtozva várja az Isten fiainak a megjelenését!” – tette hozzá.
Az igehirdetést követően Borbás Réka cigánymissziós szakmai-adminisztrációs munkatárs bizonyságtételét hallgathattuk meg. „Szeretet helyett gyűlöletet láttam magam körül gyerekkoromban. A szüleim nem engedtek el minket együtt sehová, mert féltek, hogy az ikertestvérem a vonat alá fog lökni. Tizennégy évesen kerültem kapcsolatba egy keresztyén gyülekezettel, ahol megértettem, a körülöttem lévő gonoszság és a bűneim távol tartanak Istentől. Ott tapasztaltam meg azt semmivel sem össze nem hasonlítható békét, amely azóta is kísér” – mondta Réka.
A hagyományokhoz híven ezúttal is református gyülekezetek tagjaiból verbuválódott zenekar vezette az imanap résztvevőit a dicsőítésben, és hangolta rá lélekben a közösséget az esemény központi programjára, az imatalálkozóra. Dani Eszter egyházunk Missziói Szolgálatának főtanácsadója igehirdetésében mindannyiunk közös érzését öntötte szavakba:
„Ha megvizsgáljuk a szeretetet a szívünkben, valójában messze vagyunk attól, amit Jézus kér. Tudunk szeretni egészen addig, amíg mások meg nem bántanak minket. Isten azonban többet akar és olyan dolgokra hív minket, melyekre saját erőnkből nem vagyunk képesek, csakis Krisztus által” – fogalmazott a solymári lelkipásztor.
Az imatalálkozón a résztvevők együtt fohászkodtak a megbékélésért, családokért, a peremen élőkért, a gyülekezetekért, azok vezetőiért és vígasztalásért. Az imádságok egy-egy gyülekezeti tag által szólaltak meg, a Miatyánkat közösen, egymás kezét megfogva mondták el a vendégek.
Az ebéddel már elkezdtünk ráhangolódni a délutánra, a cigány kultúra ünneplésére: Ásós Géza, az ország első cigány vendéglőse békési cigánykáposztát készített és azt is elmondta nekünk, mitől különleges ez a fogás: „Kicsit fűszeresebb, kicsit zsírosabb, tyúkkal, füstölt csülökkel készült”. Az ebéd részét képezte a gyülekezeti tagok által hozott cigánykenyér (bodag, vakaró, bokolyi, pogácsa, punya – ahány táj, annyi elnevezés), mellyel egyúttal egy gasztronómiai versenybe is beneveztek.
A legfinomabb kenyér díját az újlétai Szilágyi Gyuláné kapta, a hajdú-bihari falucska azonban később is megmutatta, hogy milyen fontos számukra a hagyományőrzés. Horváth Kálmán pedagógiai asszisztens roma fiatalokat készített fel egy három elemből álló táncprodukcióra, műsoruk osztatlan sikert aratott.
A cigány kultúrát ünnepelve verset szavalt Káli-Horváth Kálmán költő, alkotóművész, a RefoRom igazgatója, illetve Lengyel László lelkipásztor, a nap egyik műsorvezetője – utóbbi társa a RefoRom egyik hallgatója, Kovács Dezdemóna volt.
Az imanap záró áhítatra készülve Horváth László tett bizonyságot: a laki gyülekezet tagja elmesélte, hogy zaklatott családban nőtt fel, 18 évesen pedig – első gyermeke születése előtt – mindkét szemére elveszítette a látását. Vak férfiként és családapaként azonban továbbra is tévúton járt, egészen addig, amíg megnem hívták a helyi gyülekezetbe. „Testvérek, ekkor jöttem rá, hogy amíg láttam, sötétségben éltem, most pedig vak vagyok, mégis látok. És hiszem, hogy a mennyországban színről színre látjuk majd egymást!” – mondta.
Gregussné Buzás Irén, a Tiszántúli Református Egyházkerület cigánymisszióját vezető lelkipásztor áhítatában Ézsaiás 40,27-31 alapján hirdette Isten igéjét. „Fohászkodjunk Istenhez úgy, hogy tegyen minket a sasmadárhoz hasonlóvá, hogy magasra repüljünk, hozzá szárnyaljunk és megpihenjünk nála, hogy egyek legyünk vele” – mondta a lelkész, akinek gondolatait Choi Jong-Kwan koreai református lelkész dicsőítése és egy esztári hölgy bizonyságtétele színesítette.
Noha a szeszélyes áprilisi időjárás miatt az imanap ideje alatt végig eső áztatta Debrecent, a Nagyerdei Református Templom falain belül biztonságban voltunk: az ajtón belépve, együtt énekelve és az igére figyelve Isten szerető ölelésébe léptünk, ahol áldás esője hullt ránk.
Nyitó- és borítókép: Zelenka Attila
*
Az imanap elő közvetítését az alábbi linken lehet visszanézni:
