Sokszor halljuk, olvassuk a „zárt ajtók mögött” kifejezést, és arra gondolunk, hogy valami olyanról van szó, ami nem ránk tartozik. Dunaalmáson, ahol a szeretet-otthon van, ez a mondat azonban egészen mást jelent.
Mintha titkon formálódtam volna anyámnak méhében – olvassuk a 139. zsoltárban. A Szeretetházban is ez történt. Augusztus 4-én bezárultak a 4-es egység ajtói, amelyek mögött furcsa hangok, por és dübörgés – aztán csend. Újra gépek zaja, fúrás faragás, csempézés és padló lerakás. Teljes belső felújítás, átalakítás. Helyi szakemberek, és az otthon Holland barátainak segítségével valóra vált az álom.
Az alagsori tornateremből rögtönzött hálóban és az üvegfestőműhelyből kialakított nappaliban 69 napot töltöttek a lakók. A 70. napon felharsant a hívó szó: a biai gyülekezet tagjai és sok munkatárs meghallotta ezt a hangot, és eljöttek takarító eszközökkel felszerelve, hogy lakhatóvá tegyék az elkészült részleget. Az ünnepi tortát már aznap délután a megújult nappali-étkezőben fogyasztották el a lakók és a gondozók. Volt olyan sérült fiatal, aki egész délután táncolva kiabálta, hogy köszönjük nektek. A nappali falán egy felirat is olvasható, mely később a bejárati ajtók fölé kerül: Szolgáljatok az Úrnak, örömmel. (Zsoltárok 100, 2.) – Jó, ha ez az ige mindennap szem előtt van.
Márkus Dániel
