Adventi áhítat Sztojka Szabinától, az Országos Református Cigánymisszió vezető lelkipásztorától december 4-én:
„Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke. … Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket.” (Ézsaiás 11:1-2,6)
Lehetetlen a váratlan helyen.
Egy kivágott fa törzséből származhat-e új élet? Lakhat-e a farkas a báránnyal? Talán az egyik elképzelhetetlenebb a másiknál. Mégis, Isten ebben az adventben erre az elképzelhetetlenre hív minket. Ézsiás könyvében ez a messiási prófécia arra szólít fel minket, hogy a lehetetlent kell várnunk egy olyan helyről, amire nem is számítanánk. De ha belegondolunk, Krisztus születése is ilyen volt. De hogyan várhatjuk azt, amit el sem tudunk képzelni és onnan, ahonnan nem is számítanánk rá?
Ez mindenképp formálódásra és önvizsgálatra hív minket. A személyes életünk és a világ terhei és fájdalmai sok esetben arról győznek meg minket, hogy minden reménytelen vagy lehetetlen. Talán sokszor önmagunkra és a másik emberre, de talán Istenre is így tekintünk.
Isten valósága pedig sokszor az, hogy onnan származik az elképzelhetetlen, a csoda, az új élet, ahonnan nem is számítanánk rá. A kivágott törzsből az a békesség, ami minden értelmet felülmúl.
Ebben az adventben tekints saját magadra úgy, hogy talán az életed vagy személyed azon részéből származik majd elképzelhetetlenül új élet, amit el sem tudtál képzelni. Nézz úgy a másik emberre, vagy éppen a munkádra vagy a szolgálatodra, hogy keresed azt a váratlan helyet, ahonnan a lehetetlen indulhat el. Ha meglátjuk a másikban vagy egy helyzetben a lehetőséget és az értéket, sokszor a váratlan történhet.
Amikor a váratlan történik… Amikor egy tanár meglátja a lehetőséget egy cigány diáklányban. Amikor egy kábítószerfüggő, akiről mindenki lemondott, élete teljesen megváltozik és mások felé szolgál. Amikor egy vak férfi, bizonyságtételére könny szökik a szemembe, mert ő lát valóban igazán.
Viszont idén talán legtöbben a békéről mondtuk le, de a Békesség Istene arra emlékeztet minket, hogy várjuk, keressük a békét és annak lehetőségét életünk minden területén. Várjuk így együtt az elképzelhetetlent idén Krisztus eljövetelére várva!
